Sok ellentmondás van abban, hogy Ferihegyen előbb építettek boltokat, és csak ezután foglalkoznak a forgalom bővítésével. Így előfordulhat, hogy a boltok egy ideig üresek lesznek, de pillanatnyilag mégis ez volt a jó megoldás.
A Budapest Airport új terminálépülete, a SkyCourt - sokak várakozásával ellentétben - elsősorban kiskereskedelmi célokat szolgál. Többen azt szerették volna, ha a reptér fejlesztésére elköltött 70 milliárd forintból inkább valami olyasmit építenek, ami hasznára van a légiközlekedésnek, de ez az épület nem teljesen olyan. Sajnos Ferihegyen (például a müncheni reptérrel ellentétben) nincs egyetlen olyan légitársaság sem, amelyik akkor forgalmat vagy tőkét tudna felmutatni, ami miatt fontos lett volna a Budapest Airportnak légiforgalmat közvetlenül segítő épületet felhúzni.
(A tervezett müncheni terminálépület nem szép, bolt alig van benne, de ki tud szolgálni B747-est és A380-ast is.)
A Malév adja az utasforgalom majdnem felét, de a cégnek annyira kevés pénze van, hogy néha szinte az is csodaszámba megy, ha ki tudja fizetni a reptéri díjakat. (Természetesen drukkolok a cégnek, hogy mihamarabb sikerüljön legyőzni a gazdasági nehézségeket.) A többi légitársaság meg sokkal kisebb: 10-12 százalékos részesedéssel rendelkezik a Lufthansa és a Wizzair, nekik nincs erejük forszírozni a légiforgalmi épületek bővítését - még akkor se, ha összefognak. Ha van légiforgalmi fejlesztés, akkor örülnek neki, ha meg nincs, akkor panaszkodnak, igazából csak ennyi lehetőségük van. Ha nagyon rossz a helyzet, és az utasok is elmaradnak, akkor pedig bezárják a járataikat. De ezt szerencsére a légitársaságok képviselői nem erőltetik, ők annál jobban szeretik a repülést.
A kiskereskedelmi oldalon ugyanakkor más a helyzet. A Heinemann Duty Free mindkét terminálon az egyik legnagyobb bérlő, a reptér bevételeinek számottevő része származik tőlük. Így nekik sokkal nagyobb beleszólásuk volt abba, hogy mi is épüljön Ferihegyen. Ezek ismeretében nem csoda, hogy a SkyCourtban is övék a legnagyobb alapterületű bolt, sőt, igazából köréjük építették az épületet. A Duty Free ugyanis az a bolt, amit nem lehet megkerülni: az utasbiztonsági ellenőrzés után minden utas az ő eladóterükbe jut, és csak a parfümök között tud továbbmenni a többi boltig, illetve a repülőgépek kapujáig. Ez nem ismeretlen módszer a reptereken, de eddig alig néhány helyen alkalmazzák.
(Ezt a videót a Hochtief készíttette a privatiációs pályázatra. Itt még Airport Plaza-nak hívják a SkyCourtot, és láthatók új repülőgép-állóhelyek és pierek is.)
Vagyis nem valami szándékos rombolás, vagy bűnös hozzá nem értés miatt épült pláza a repülőtéren, hanem azért, mert erre volt pénzügyi indok. És a budapesti repülőtérnek pillanatnyilag a rövid- és középtávú pénzügyi eredményeket kell szem előtt tartania. A tulajdonosok már nagyon szeretnék viszontlátni a pénzüket, ezzel a BA vezetésének minden nap szembe kell néznie. Viszont miénk lesz Közép-Európa legizgalmasabb utasterminálja.
(Ez a videó a mostani állapotot mutatja. A légiközlekedési fejlesztések eltűntek, de előtérbe került a "reptéri élmény" és a rengeteg bolt. Ez is fontos.)
A kiskereskedelem bővítésével sok más reptéren próbálkoznak, de a legtöbb helyen a fejlesztésre fordítható pénzek nagyobb részét légiforgalmi fejlesztésekre költik. Budapesten viszont úgy alakult, hogy a stabilitásban és méretben legjelentősebb üzleti partner nem egy (vagy több) légitársaság, hanem egy reptéri kereskedő.
Negatívum viszont, hogy a vámmentes bolt kedvéért több száz méteres pluszgyaloglásra kényszerülnek az utasok: becsekkolnak a terminálon, majd átmennek a SkyCort boltjaiba, onna vissza a terminálba, hogy repülőre szállhassanak. És az első olyan reptér, ahol előbb a kiskereskedelmet bővítik, és csak utána a forgalmat. Így szembe kell nézni azzal a kockázattal, hogy a SkyCourt boltjaiban nem lesz elég vásárló.
(Az élmény máshol is fontos: egy videó a szingapúri reptér csúszdájáról. Persze emellett még repülőknek is van hely.)
Sok repülésszerető ember ezért továbbra is azt gondolja, hogy inkább légiforgalmi fejlesztésre kellene költeni, elvégre egy reptér, és benne az összes kiskereskedő a légiforgalomból él. Nekik nyújthat megnyugvást a Cargo City, ami a teheráru-fuvarozást teszi majd sokkal könnyebbé, ha megépül.