Ígérem, a jövő héten nemcsak repülőkkel foglalkozom, de ma még belinkelem a Balázs által küldött videót, ennek nem tudtam ellenállni.
A Lufthansa CityLine jogelődjét, az Ostfriesische Lufttaxi (Kelet-Frízlandi Légitaxi) vállalatot 1958-ban alapította Jan Janssen és Martin Decker. Az első repülőgép egy évvel később, 1959. június 16-án szállt fel. Az ötvenedik születésnapra készült ez az alábbi imázsfilm. Bárcsak egyszer én is készíthetnék egy ilyet.
Az első 10 évben nem volt nagy változás a cégben: OLT néven szállították az elsősorban északnémet turistákat a bázisreptérként szolgáló Emden és Helgoland, Borkum, Juist, valamint Norderney között. A cégalapítást finanszírozó Fisser&van Doornum hajóstársaság pedig mindvégig megőrizte tulajdonrészét. 1970-ben a cég átalakult, és új tulajdonosként belépett a frankfurti Ipari és Közlekedési Rt, eredeti nevén az Aktiengesellschaft für Industrie und Verkehrswesen. A részvénytársaság 1973-ra teljesen felvásárolta a céget, és ekkor vették meg az első 20 személyes DHC-6 Twin Ottert. Kicsivel később a vállalatot teljesen átalakították, és DLT Luftverkehrgesellschaft néven üzemeltették tovább a légitaxi üzletágat, a Fisser&van Doornum pedig megtartotta a kompüzletágat, vele együtt pedig a mindmáig létező szigetközi légijáratokat. Innetől kezdve a két cég sorsa különválik.
(EGY OLT DHC-6 a düsseldorfi repülőtéren 1973-ban. Fotó: Wolfgang Mendorf)
A DLT 1978-ban szerződést kötött a Lufthansával, és a nagyvállalat megbízásából elindította első nemzetközi járatait a Bréma-Koppenhága és a Hannover-Amszterdam útvonalon. A nagy testvér egyre több belnémet járatot bízott rájuk, miközben tőkeemelésekkel hízlalta a vállalatot. 1980-ra a cég saját tőkéje 16 millió német márkára nőtt.
Időközben folyamatosan kiselejtezték a DHC-6 és a Shorts330 típusú gépeket, helyettük 44 férőhelyes HS-748 típusú gépeket vettek, összesen hatot.
1987-ben Európában elsőként a DLT üzemeltetett Fokker 50-es típust. Ekkor a Lufthansa már 40 százalékban tulajdonos, és az ő járatszámaikkal üzemeltek a menetrend szerinti járatok. 
(Fokker 50 az időközben bezárt Berlin-Tempelhof repülőtéren. Fotó: Alaistar T. Gardiner)
A cégnek jól ment, a Lufthansa pedig egyre nagyobb étvággyal vásárolta fel a céget. 1990-ben már többségi tulajdonos (52 százalékkal) az 50 millió eurós cégben. Ekkor először együttműködési megállapodást írtak alá a Lufthansával, de egy évvel később teljesen beolvadtak, mert az Öbölháború megrokkantotta a túl gyorsan hízó céget.
A Lufthansa betagozta a céget a konszernbe, és a világon elsőként CRJ-ket vettek, amihez szimulátort is vásároltak. Ekkoriban már évi kétmillió utast szállítottak napi 250 járattal 60 európai városba. Az anyavállalat átvette a marketinget és a teljes tervező-szervező csapatot, 1993-ban pedig az egész céget. Ekkor már Lufthansa CityLine névre hallgat a társaság.
A konszern 1995-ben eladatja a teljes Foker 50 flottát a stuttgarti Contact Airnek. Helyettük CRJ és AvroRJ85-ös gépeket állítanak forgalomba. A cél, hogy az első, kizárólag jeteket üzemeltető regionális légitársaság legyenek - ez nemsokára sikerül is a cégnek.
Innentől kezdve a cég története teljesen egybeforr a Lufthansáéval, és pár éve múlva a fentebb látható remek kis videót adják ki.
(Fokker 100 OLT festéssel. Fotó: Garitzko)
A régi OLT azonban továbbra is működik, 16 darabos flottája ma is repül. Fokker 100 és Saab 2000 típusú gépeikkel pedig Európában repülnek: Nürnberg, Toulouse, Brüsszel, Koppenhága, Gdansk, Rotterdam, Bristol és Zürich repülőterére járnak. A fennmaradó időben pedig a DHL és az Airbus alkalmazottait szállítják a telephelyek között, valamint velük utazik a Werder Bremen és az SV Hamburg focicsapat is.
(A juisti strand. Nincs zsúfoltság.)
Továbbra is üzemeltetik a szigetek között közlekedő 6 repülőgépet, melynek fele Britten-Norman BN2 Islander típusú. Javarészt ezekkel szállítják a szigetek között az ide visszavonuló tehetősebb németeket. A szigetvilág ugyanis ritkásan lakott, mindössze 148 fő lakik egy négyzetkilométeren. Ez, és a nehézkes eljutás pedig ideális azoknak, akik szeretnének visszavonulni a világtól. Ennek megfelelően az ingatlanárak is meglehetősen magasak, az OLT pedig stabil bevételre számíthat törzsutasaiból.
