Míg a reptereket városokról vagy híres egyéniségekről szokták elnevezni, addig a fel- és leszálláshoz használt pályákat a Föld északi mágneses pólus alapján nevezik el.
A merevszárnyú repülőgépeknek az a legjobb, ha fel- és leszállás közben szembe fúj a szél. Egyrészt sokkal biztonságosabb, másrészt a szembeszél segít abban, hogy míg a légijármű látszólagos (a levegőhöz mért) sebessége nagy, addig a földfelszínhez mért valóságos sebessége alacsonyabb legyen – így rövidebb út elegendő a fel- és leszálláshoz.
Ezért a pályákat ezért úgy tervezik, hogy a repülőgépek az uralkodó széljárással szemben tudjanak indulni és érkezni. Ferihegyen általában nyugat-északnyugati irányból, vagyis nagyjából Hűvösvölgy felől fúj a szél, ezért a Liszt Ferenc reptéren is ezzel párhuzamosak a pályák.
Vannak olyan repterek, ahol a szél nem ennyire kiszámítható, ezeken a reptereken általában több, egymást keresztező irányú pálya van. Ilyen például a zürichi, ahol mindhárom pálya különböző irányú, így egy háromszöget alkotnak.
(A Zürich-Kloten reptér pályái)
A közlekedés biztonsága, és az elnevezések egyértelműsége érdekében ezeket a pályákat az irányuk alapján nevezik el, attól függően, hogy a Föld mágneses pólusaihoz képest milyen irányúak. A ferihegyi betoncsíkok iránya jelenleg körülbelül 310 fok, illetve a másik irányba 130 fok. A nevük pedig a a legözelebbi kerek szám osztva tízzel, vagyis 13-as, illetve 31-es pálya - és ez jó ideig így is marad, a kerekítés miatt a kisebb eltérések nem számítanak az lenevezésben. Ha a szél északnyugatról fúj, akkor a repülőgépek Vecsés felől, vagyis a 310 fokos irányban szállnak le és föl. Néha viszont kelet-délkelet irányából fúj a szél, ilyenkor a repülőgépek a belváros felől közelítik meg a repteret. Ettől függően a repülők vagy a 13-as, vagy a 31-es pályán szállnak le. Mivel Ferihegyen két pálya van, ezért az egyiket jobb (Right), a másikat pedig bal (Left) pályának hívják, ahogy azt a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szövetség előírja a reptereken. Így a pályák teljes neve 13R-31L az egyes pálya esetén, a kettes pálya pedig 13L-31R. A légiforgalmi irányítók azonban nem a teljes nevet használják, hanem az épp aktuális széliránynak megfelelőt: 13L, 13R, 31L vagy 31R, így minden pilóta számra egyértelmű, hogy melyik irányból, és melyik pályára kell leszállniuk.
A reptéri pályák nem futópályák vagy kifutópályák, ezeket a szavakat a légiközlekedésben nem szokták használni. Futópálya ugyanis a sportcsarnokokban van, míg kifutó az állatkertben és a divatbemutatón szokott lenni. A hétköznapi nyelvben viszont a "pálya" nem egyértelműen a repterek pályáit jelenti, ebből szokott lenni egy kis kavarodás. A Gulliver az általa legtöbbször hallott szaknyelvi változatot, a pályát használja - az olvasók visszajelzései alapján számukra egyértelmű a jelentés.Nagyobb reptereken, ahol több pálya épült, nemcsak bal és jobb, hanem középső (center) pálya is van. Ahol pedig háromnál is több van, ott az egyértelműség miatt különbözőek a számok is. Például A Dallas-Forth Worth-i reptéren öt párhuzamos pálya van, 17L, 17C, 17R, és 18L meg 18R. A különböző számozás ellenére mindegyik pálya 175.4 fokos irányba néz. (Ezen kívül van még két másik pálya is, azok a 13-31 irányba néznek.)
(A Dallas-Forth Worth reptér térképe, vastag fekete csík jelzi a pályákat)
Mivel a Föld mágneses pólusa folyamatosan vándorol, ezért a pályák irányát rendszeresen kalibrálni kell. Ezeket kisebb kalibráló repülőgépekkel szokták elvégezni, melynek fedélzetén nagypontosságú helymeghatározó eszközök vannak, amelyek földi társaikkal együttműködve meg tudják határozni a pályák valóságos irányát. Ha a földfelszín, illetve a mágneses pólus vándorlása miatt a pályák iránya annyira elmozdul, hogy a pályairány már közelebb van egy másik kerek számhoz, akkor át kell nevezni a pályát, de a kisebb eltéréseket is jelezni kell a pilóták számára, hogy műszereikkel pontosan irányban tudják tartani a repülőket. A pályák átnevezését azonban kerülni szokták, mert ilyenkor az új elnevezéseket át kell írni az összes térképen. De hála az égnek nem is gyakori, az átnevezés inkább elméletben létezik.
