Egy félreeső budaörsi hangárban új életre kelt a legendás repülőgéptervező, Rubik Ernő egy rég elfeledett repülőgépe.
A Kánya nevű gépet a bűvös kockáról elhíresült Rubik apja, Rubik Ernő tervezte a II. világháború kellős közepén, 1943-ban. Eredetileg katonai célokra szánták, futárgépnek használták volna. Mivel akkoriban szinte minden fémet a hadiiparban használtak fel, ezért a repülőgép teljes egészében fából készült, csak az utaskabin és az alsó szárnymerevítő kitámasztó készült fémvázból. A falemezekre gyönyvásznat húztak festés előtt, az lett a burkolat.
(A HA-RUE lajstromjelű Kánya)
A sorozatgyártásra került gép már csillagmotoros volt, noha az első tervekben még egy négyhengeres, soros motor szerepelt. Az A és a B altípuson még ez is volt, de hamar kiderült, hogy a 92 kW teljesítményű Walter-Major ereje harmatos, ezért gyorsan erősebbre cserélték. Az R-18C-as Kányába már hathengeres soros motort építettek, de ez meg nagyon melegedett, mert a hátsó két henger már szinte alig kapott a hűtőlevegőből. Így a gyártás során áttértek az M11D típusú öthengeres csillagmotorra.
(A felújított HA-RUF a budaörsi hangárban, az elkészültét követő háziünnepségen)
Az 1943-as tervekből először 1949-ben lett valóság, mert a háború néhány évre befagyasztotta a hazai repülőgépgyártást. A Kánya hadiképességeire ekkor már nem volt szükség, így már csak az 1949. május 18-án levegőbe emelkedő első példány kapott katonai lajstromjelet, az I-002-t. A többi vontatórepülőgép lett. Szám szerint 8 polgári gép készült 1954-ig.
(A pilótafülke tetején látható fehér függöny véd a napsugárzástól. Révy László 90 éves anyukája varrta.)
Ebből a típusból összesen kettő maradt meg, mindkettő a Közlekedési Múzeum tulajdona. Az egyik kiállítási darab, a másik sokáig enyészett egy hangárban. 12 évvel ezelőtt kapott először lehetőséget a hazai sportrepülés nagy öregje, Révy László, hogy felújítsa a gépet. A 7,5 méter hosszú gép farokrészét a saját Trabant Kombijával szállította haza, hogy az otthoni műhelyében elkezdje a felújítást. Először a beszivárgó kipufogógáz miatt lerakódott pakurától tisztította meg a gépet, aztán viszont elfogyott a pénze, így néhány évre befagyott a munka.
Ebben jelentett üdítő változást a Goldtimer Alapítvány megjelenése, illetve Budaörs önkormányzata. A Wittinghof Tamás vezette település 1,5 millió forintot adott a felújításra, ezzel a legnagyobb szponzora lett a felújításnak. A gép ennek köszönhetően került mostanra olyan állapotba, hogy akár repülni is képes. Ehhez azonban még az kell, hogy a közlekedési hatóság is repképesnek nyilvánítsa a gépet, és akkor 41 év kihagyás után újra repülhet a gép.
