Egy magyar cég építi be a vadonatúj Boeingekbe a wifit. Európában ők a legjobbak ebben.
Egy korábbi posztban már írtam arról, hogy a Norwegian Air Shuttle az első olyan európai légitársaság, amelynek fedélzetén wifikapcsolaton keresztül internetezhetnek az utasok. Sok levelet és kommentet kaptam ezzel kapcsolatban, legtöbbjük azt bizonygatta, hogy a Lufthansa interkontinentális járatain már régóta van ilyen. Egy volt kollégám viszont azt írta, hogy az egyik ferihegyi hangárban magyar szakemberek építik be a wifit. Vagyis a norvégok csak az üzemeltetésben Európa-bajnokok, az igazi érdem a magyar repülőgépszerelőké.
A wifit beépítő cég, az Aeroplex of Central Europe neve ellenére teljesen magyar cég, 100 százalékban a Malév tulajdonában van. Eleinte csak a Malév flottáját tartották karban a cég ferihegyi hangáraiban, de ma már számos európai légitársaság hozzájuk viszi a repülőgépeit kisebb-nagyobb karbantartásra.
(Szétkapott utaskabin)
Így történt ez a Norwegian Air Shuttle Boeing 737 NG típusú gépeivel is, amiket először C-checkre hoztak Ferihegyre. Ez nagyjából olyan, mint az autóknál az éves kötelező szerviz. Ezekkel a C-check munkákkal nagyon meg voltak elégedve a norvégok, és így már nem volt olyan nehéz meggyőzni őket arról, hogy a gépeikbe is az ACE építhesse be a wifit.
Nemcsok Imre, az Aeroplex ügyvezetője elmondta, összesen 24 gép C-checkjét végezték el, de mire ezzel végeztek, már időszerű volt az első két vadonatúj gép bewifizése is. A két gép közül az egyik annyira új volt, hogy az a Boeing amerikai gyárából egyenesen Budapestre repült.
Az előkészítés nem ment egyszerűen. Mivel a wifi beépítése jelentős módosításnak számít, ezért a munkamódszereket a Boeing és a wifit szállító Row44 mérnökeivel együtt alakították ki, a kész terveket pedig az amerikai hatósági jóváhagyás alapján az európai légügyi hatóság (EASA) szakemberei engedélyezték. A Row44-nek már volt tapasztalata repülőgépek wifisítésében, hiszen Southwest Airlines Boeing 737-es gépein már az ő rendszerük üzemel.
Az ügyvezető kiemelte: az igazi feladatot a hatalmas, forgatható antenna beépítése jelentette. Ez a műszer 360 fokban körbeforgatható, valamint függőleges síkban is 180 fokban állítható, így repülés közben mindig a jelet továbbító műholdat tudja nézni. Ezt a mozgatható antennát kellett a Boeing 737-es tetejére, egészen pontosan a szárnyak vonala és a függőleges vezérsík (kevésbé szakértők számára: a gép farka) közé beépíteni. Ehhez azonban egy bő 2x2 méteres felületen meg kell erősíteni a gép törzsét, amelyet aztán egy púp alakú kompozit áramvonalazó burkolattal be is kell takarni.
(Wifi a repülőn. Nem púp a hátukon.)
Egy ekkora megerősítés a repülőgépeken is hatalmasnak számít, a takarólemezt több mint 2000 szegecsel kell rögzíteni, hogy biztosan fogjon. Ehhez a feladathoz különleges emelőket is kell alkalmazni, amik alátámasztják a gépet – egy ekkora felület már komoly teherviselő elem, alátámasztás nélkül a gép törzse deformálódhatna. Nem véletlen, hogy a munkák 70 százaléka a gép törzséhez és a lemezmunkához kapcsolódik, és a munkaórák 30 százalékában foglalkoztak a wifi kabinba való beépítésével.
(2000 szegeccsel kell rögzíteni)
Ezek a munkák 2011 januárja óta zajlottak a cégnél. Télen viszont nagyüzem van a repülőgép-karbantartóknál, hiszen a légitársaságok ilyenkor kevesebb járatot indítanak, van idejük a gépeket hosszas karbantartásra küldeni. Az Aeroplexnél ilyenkor aztán erőteljes „hangárhiány” van, vagyis több a munkájuk, mint ahány gépet egyszerre be tudnak fogadni. Ezért úgy állapodtak meg a norvégokkal, hogy az első két gép magyarországi módosítása után a többi munkát a Norwegian hazájában, a Sola városka melletti Stavanger repülőtéren végzik majd el. Ott ugyanis van hangár, viszont hiányzik a ferihegyihez fogható szakértelem.
(A magyar szakértelem a legjobb Európában)
Ezért az Aeroplex 570 munkatársából 20 most is Norvégiában dolgozik, hogy a cég további 20 gépére is felszereljék a műszereket. Mivel az ottani műhelyt is az Aeroplex üzemelteti, a stavangeri bázist is a magyar hatóságnak kellett auditálta. Az auditot megelőzően számos műszert és szerszámot, köztük repülőgép-emelőt is telepítettek oda, valamint rengeteg dokumentációt. Annak érdekében, hogy a kinti csapat használni tudja a budapesti bázis minden informatikai lehetőségét és adatait, kiépítettek egy számítógépes kapcsolatot, így a kint dolgozó szerelők segítséget is kérhetnek az itthoni mérnököktől, ha egyedül nem boldogulnak. A szerződés értelmében az Aeroplex adja a szaktudást és a technológiát, a kinti munka költsége viszont már a Norwegiant terheli.
(Az utaskabinba tucatnyi adót építenek be, hogy mindenhol jó legyen a vétel)
Az Aeroplex (ferihegyi szlengben: ACE) jelenleg egész Európában egyedül van ezzel a szaktudással, Európában csak ők tudják, hogyan kell az amerikai Row44 berendezéseit a szintén amerikai Boeingekbe beépíteni. Nemcsok Imre szerint erre a szaktudásra valószínűleg majd a többi, internetezés iránt érdeklődő légitársaságnak is szüksége lesz. Ennek tudható be, hogy máris tárgyalások folynak egy újabb európai bázis kiépítéséről, ahol szintén magyarok fogják külföldi légitársaságok repülőgépeit javítani.
(Az átépítés után így néz ki az utaskabin a vadonatúj LED-es világítással. A képekért köszönet Johnny737-nek)
