Ahova Szijjártó utazik, oda repül a Wizz Air is.
Ami a Malévnak nem sikerült, az összejött a Wizz Air vezetésének: a magyar kormánnyal együttműködve bővíti a hálózatát. Indul a járat Bakuba, Dubajba, Mumbaiba, Szijjártó Péter legnagyobb gazdasági sikereinek helyszínére.
Eleinte a légitársaság kifejezetten rossz viszonyban volt az Orbán-kabinettel, a Fidesz kommunikációjában rendre megjelent a „Mit keres Oszkó Péter a Wizz Airben?” kérdés. A nagy harag után azonban mindkét oldalon rájöttek: a légiközlekedés nem él meg a kormányzat hatékony külgazdasági stratégiája nélkül, és a külgazdaság sem lesz sikeres egy budapesti légitársaság nélkül. Nem atomfizika ez, a Malév kimúlása ellen is ez volt az egyik legfontosabb ellenérv: ha nincs repülőjárat, akkor nincs befektetés, nincsenek közös vállalatok, nincs semmi.
Szijjártó Péter is nagyon jól tudja ezt, mióta kormányzati megmondógépből külgazdasági államtitkárrá lépett elő. A fiatalember végigturnézta fél Ázsiát, új üzleti lehetőségek után kutatva. A Wizz pedig keleti járatokat nyitott Budapestről: Kijevbe, Isztambulba, Tel-Avivba, és még néhány célállomásra.
De ezen túl is látványosan felpörögtek az események: kiderült, hogy Azerbajdzsán ugyan nem demokratikus, de nagyon gazdag és elszigetelt ország, pénze egy részét pedig szívesen költené arra, hogy az elszigetelődése oldódjon. Ezen felbátorodva belendült a focifrizurás államtitkár is: április 7-én aláírták a magyar-azeri légügyi egyezményt, négy napra rá pedig a Wizz Air bejelentette a bakui járat megnyitását, a sajtótájékoztatón jelen volt Szijjártó Péter is.
A járatból a Wizz évi 30 000 utast remél, ami elég ambiciózusnak tűnik, elvégre a heti két járatot összesen 37 440 utas tudja igénybe venni évente, ha az utolsó ülést is eladják a járatra. (A Wizz 180 férőhelyes Airbus A320 típusú repülőgépeket használ.) Ez pedig nem lesz könnyű, a légitársaságnak éppen a környező országokból jövő konkurenciával kell megküzdenie: bakui járatot indított a cseh CSA és az osztrák Austrian Airlines is, így az osztrák, cseh, szlovák utasokról a légitársaság szinte teljesen lemondhat. A járat megtöltésében azonban segíthet a Szijjártó-féle külgazdasági program, aminek keretében Bakuban magyar kereskedőházat nyitottak. Ez az intézmény 40 hazai kis- és középvállalkozónak segít azeri üzletek megszerzésében. Tegyük hozzá, a hazai vállalkozók sosem jutnának el Azerbajdzsánba, ha nem lenne közvetlen repülőjárat a két ország között, így a Wizz üzleti terve és Magyarország külgazdasági stratégiája szerencsésen kiegészíti egymást.
Ma pedig újabb bátor húzás eredményét láthatjuk: a Wizz Indiába indít járatot. Na nem pontosan így, de a külgazdasági államtitkár ezt nyilatkozta. Mumbaiba ugyanis a Wizz nem tud elrepülni, az A320-as repülőgépeknek ez túl messze van. Ezért a járat dubaji leszállással fog közlekedni. Sőt, legyünk még pontosabbak: a Wizz Air október 27-én dubaji járatot fog indítani, onnan kell továbbküzdenie magát a magyar légitársaságnak. Pedig már Dubaj is messze van: egy ilyen hosszú útra annyi üzemanyagot kell vinni, hogy már csak 140 utast engedhetnek a fedélzetre, a gép különben túllépné a maximális felszállósúlyát. (Tapasztalatom és a statisztikák szerint ezen az útvonalon elég jó töltöttséggel mennek a járatok. Jelenleg egyedül a Qatar repül a térségből Budapestre, szinte folyamatosan tele.)
A kormányfő egyelőre nem ezzel a járattal utazott Indiába, hanem a cseh Travel Service-től bérelt egy gépet az utazáshoz. A fedélzeten viszont nem csak a kormányzat emberei utaznak: népes üzletembercsapat is velük utazik, akik a kormányzati segítségnek köszönhetően valószínűleg tudnak is majd üzletet kötni. (Hozzáteszem, az üzletemberek nem a kormány pénzén utaznak, kifizetik az utazásuk költségét, ahogy az ilyenkor lenni szokott.)
A Wizz nem csak az indiai járattal vesz nagy levegőt: Dubajban az al-Maktoum repülőteret fogja használni. Ez a légikikötő már egy éve üzemel ugyan, de eddig csak teherjáratokat szolgált ki. Október 27-én nyit az utasok számára, és még aznap pedig leszáll az első két Wizz-járat is. Egy nappal a budapesti és kijevi járat után pedig megérkezik Bukarestből és Szófiából érkező gép is.
A magyar külgazdaságnak jót tesz, ha a vállalkozók sikerrel járnak, és ez biztosíthatja a Wizz indiai járatának sikerét is. Jelenleg ugyanis a magyar-indiai kapcsolatok elég szerények: 2002-ben még mindössze 102 millió dollár volt a teljes külkereskedelem, ez 2012-re már 642 millió dollárra bővült, de ez két ország között még nagyon kevésnek számít. A Magyarországon élő indiai kolónia pedig a nagykövetség adatai szerint nagyjából 300-350 főre tehető, ebből 80 diák. Magyarországon 17 indiai tulajdonú cég működik, ők körülbelül 4000 főt foglalkoztatnak.
Ezek egyelőre kicsi számok, de a kormányzat határozottan nyitni akar kelet felé, a feltörekvő, egyre gazdagabb ázsiai országok felé. És ugyanerre törekszik a Wizz is, Nyugat-Európában a fapadosok, az EasyJet és a Ryanair ádáz harcot vív az utasokért, a hagyományos légitársaságok pedig a fennmaradásért. Így logikus lépésnek tűnik, hogy inkább Ázsia felé nyisson a lila légicég. A nagy távolságok, és a más költségszerkezet miatt a Wizz már meg is tette az első tétova lépéseket az interkontinentális légitársasággá válás felé: a cégnek eddig 45 darab A320-as repülőgépe van, és megrendelt további 112-t. De ezek egy részét időközben A321-200-as típusokra konvertálja, legalábbis Váradi József vezérigazgató ezt nyilatkozta. Ő pedig óvatos ember, csak azt mondja ki, amiről már előtte legalább ötször meggyőződött, hogy pénz is lesz belőle.
